Na persze, most is kissé túlzásba estem, mert pár darab paradicsom-palánta még nem számít veteményesnek :)
Úgy döntöttem ugyanis, hogy azért mert beköltöztem a városba, a "dzsungelbe", még nem fogok lemondani a saját termesztésű paradicsomról. Szerencsére van erkélyem (nem is olyan kicsi), ahol reményeim szerint ezek a balkon paradicsomok remekül fogják érezni magukat.
Az elhatározást tett követte, vettem általános virágföldet és - mivel még nem mindent sikerült átköltöztetni - neveldének felhasználtam a rendelkezésemre álló 2 db tojástartót (lesz még több is !!). A magokat már korábban beszereztem: Vilma névre hallgató piros és párja Aztek, a sárga szemű balkon paradicsom.
A tojástartókat ketté vettem, az eredetileg tetőként funkcionáló részből lett az alátét, hogy az esetleg távozni kívánkozó földet megtartsa. Megtöltöttem a virágfölddel, amit kissé lenyomogattam kanállal, hogy ne legyen túl laza. A tetejére szórtam mélyedésenként 2 db magot, majd újabb vékony réteg föld következett. A földet elég nedvesnek éreztem, ezért most még nem locsoltam meg. Majd reggel.
Tojástartóból még sosem készítettem palánta neveldét, ezért nagy érdeklődéssel várom, miként viselkednek majd a hetek alatt, míg növekszik bennük az új élet. Az előzetesen begyűjtött információk szerint nem lesz semmilyen probléma.
Kérdezhetitek, hogy 40 db maggal mégis megéri-e foglalkozni ... határozottan állíthatom, hogy igen. Annyira jó érzés lesz, amikor az ember lánya elmondja majd a kollegáknak, hogy a paradicsom, amit a salátában látnak és kóstolnak, saját termés, azért annyira finom. Igen, a panelban termett :)
És mint fentebb is írtam, ez még csak a kezdet...
Ha szeretnétek, rendszeresen bemutatom majd a fejlődésüket, remélem, annyira szépek lesznek majd, mint a tasakon látható fotókon:
