Ady Endre: Van olyan perc
Van olyan perc, mikor szívünkben
Az élet lángja fellobog,
Van olyan perc, mikor azt hisszük,
Hogy lehetünk még boldogok.
Szép asszonyarcok hosszú sorban
Reánk ragyognak, intenek,
Velünk vannak a csókban, borban
Ámor és Bacchus istenek.
De oly muló a mámor üdve,
Elszáll az ámító remény,
Nem ígér édes boldogságot,
Miként a mámor éjjelén.
S míg ránk tolúl a végzet átka,
Amely lelkünkre visszajár,
Szívünk olyan, olyan üres lesz,
Mint a mámort adó pohár.