Ne ijedjetek meg, nem a szerelmi életemet akarom megosztani veletek :), csupán egy új dologgal találkoztam és ez a találkozás teljesen felkavarta az életem - ahogy mondani szokták- szerelem volt első látásra :)
Na jó, nem elsőre (ahhoz már öreg vagyok :) ), inkább másodikra, mert a "nagy találkozás" áprilisban volt, de a napokban úgy éreztem, villám csapott belém (ez volt a nagy felismerés), tudtam és éreztem, hogy kell nekem, akarom ...
A szerelmem tárgya egy számomra teljesen új, de nagyon sok lehetőséget rejtő és izgalmas technika, a kötés kombinálása a nemezeléssel. Túlzás lenne azt mondani, hogy tudok kötni, de az alapokkal, a sima és fordított szemekkel, a fogyasztással (a szaporítással már nem annyira) elboldogulok, így ez a feladat teljesen nekem való. A fenti tudáson kívül ugyanis csak jó vastag kötőtű, valamint gyapjú fonal szükséges, olyan, amit csak kézzel javasolnak mosni.
Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a dolgot, akkor lusta kötéssel elkészítek két téglalapot, amit három oldalán összeöltögetek (vagy egy hatalmas téglalapot, amit félbehajtok és megspóroltam az egyik oldal varrását :) ) és forróvízben, mosógépben, egy teniszlabda, valamint egy frottír törülköző társaságában kimosok.
Tudom, összemegy ... és pont ebben van a lényeg, ez a része ugyanis a nemezelődés ... formára igazítom, megszárítom, csicsázom és már készen is van :)
Valahogy így néz ki a végeredmény:
(fotó: Praktika Magazin - Facebook)
Megtaláltam a helyet, ahol megveszem a fonalakat (valami gyönyörű színekben pompáznak, csak tudjam megállni, hogy vegyek mindegyikből :D ).
Tehát a következő "vállalkozásom", egy nemezelt táska (vagy neszi, ha nagyon összemegy) készítése lesz. Bármi lesz is a végeredmény, beszámolok róla :)
