Nem érdekel,
miből élsz.
Azt akarom
tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.
Nem érdekel,
hány éves vagy.
Azt akarom
tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért
a kalandért, hogy
életben vagy.
Nem érdekel,
milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom
tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az
élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy
érhet-e még fájdalom.
Azt akarom
tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd,
vagy mindenképpen megváltoztatni akarnád.
Azt akarom
tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni az
eksztázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk
óvatosak, reálisak, és emlékezzünk az emberi mivoltunk korlátaira.
Nem érdekel,
hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom
tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz.
Hogy elviseled-e
a csalódás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom
tudni, hogy hűséges vagy-e, s ez által megbízható.
Azt akarom
tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy
tudod-e Isten jelenlétéből meríted életed.
Azt akarom
tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton
állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Nem érdekel, hol
élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom
tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után,
megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük
van.
Nem érdekel, ki
vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom
tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg.
Nem érdekel,
hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom
tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom
tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a
társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál.
(Oriah Hegyi Álmodó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése